vélemény

A szekták és csoportok főbb jellemzői 2.rész

– Egy adott, élő személyiségre, emberre összepontosítanak fanatikusan az illető felé.

Ezt a pontot kétélűnek érzem, mivel mind a tanító és mind a követői is részesei a játéknak, a tanítványok egyértelmű, hogy hiába Istenről beszél valaki, mégis rá koncentrálnak, és nem Istenre, vagy arra amit a Vezető át szeretne adni; a hiba ott csúszik be ennél, hogyha a Vezető elfogadja a szerepet, sőt külön kéri is magának a kiemelt figyelmet, miközben Ő “csak” közvetítő, de nem Isten.
Kialakul a hierarchia, Ő az élen, mint vezető és a kutyák megeszik egymást, ki kerüljön közelebb a tálhoz, többek között ez is hiba a Vezető részéről, hiszen ha leállítaná a tanítványokat a bálványimádatban (mert ez az) ami neki szól, akkor nem lenne mivel visszaélni sem, és a kutyák sem szednék szét egymást, mert mindenkinek jutna egy pici a tálból, amennyi elég, amennyit képes befogadni.

 

– A csoport pénzt fogad el.

A csoport elkurvulása először magának a csoportnak sem egyértelmű és kimondható, hiszen kell mindenkinek az, majd más, amire összedobják a közösbe; eddig semmi baj, a hiba ott kezdődik, amikor már ez kötelező jellegűen zajlik, havi szintű adományok, a külön tanításért külön pénz, és bizony a költségek az egekbe képesek emelkedni, végül csak áll a tanítvány és nem érti, hozzáteszem aki nem érti és megkérdőjelezi ennek létjogosultságát, az nem igazán elhivatott, szerintük, a kérdés az, miben mérik az elhivatottságot, így a lassú víz felmelegítése zajlódik le a béka alatt, aki annyira fanatikussá válik (mert különben nem elég elhivatot, ugye) hogy még ő maga sem veszi észre, ez egy idő után átveréssé megy át, több és több tanítvány nem feltétlen mindig kimondott összegyűjtése, akik szintén fizetnek, és miért? Mert Istennek fizetni kell. Az ár megvan alapvetően is, mindennek van ára, csak itt megfizeti az ember egyszer önmagának és önmagában, majd megfizeti a Vezetőnek is.

– Szándékosan kételyt ébresztenek az illetőben, amit végül büntetnek, ha kérdés/kétség merül fel, majd a velük egyetértést jutalmazzák.

Ez volt a legjobb módszer, amit életemben láttam, bár bizonyos vagyok abban, hogy van lejjebb is, de ez csúcsszuper. Annyiból áll a taktika, hogy minden megfordítanak, a lent fent lesz a fent az pedig lent, a jóból rossz válik majd újra a rossz az rossz lesz a jó pedig jó, mint ahogy egy gyerek üveggömböt forgat, hasonlóképpen válik a tanítvány bizonytalanná, kérdést persze nem tehet fel.
Egyszer azt mondták nekem, ahol már nem lehet kérdezni, ott nagy baj van, és ez igaz, bár a sors iróniája az, hogy épp ő vezet ma már egy ilyen szektát. Mindennek megvan a humoros oldala is; de ez korántsem annyira vicces közvetlen megtapasztalni, illetőleg nem is a tapasztalattal van a gond, mert az ember büszke magára, hová is jutott, (ami jó sokszor sulykolva van, hogy mindenki tudja hol van a helye) és ez jó érzés, de amikor jön a felismerés, az üt a legnagyobbat. Tehát bizonytalanság, ettől érzi magát a tanítvány, tanítványnak, mert hülyének látja magát mint a föld, pláne ha kialakult a bálványimádat benne, ekkor már ennyivel is tökéletesen meg van kötve és a követő abszolút fanatikussá válik.

 

– Kántálást, meditációt, más nyelveken való beszédet és egyéb technikák alkalmazásával, elvonják a figyelmet a tanítóról(vezetőről), ezáltal kevesebb kétség marad a kiléte(miléte) felől.

Minden főbb vallásnak megvan az irányadó szentírása, ami nyilván nem magyarul íródott, tehát ennek a bonyolultságával is meg kell küzdenie a birkána…akarom mondani tanítványnak, igen ez egy bonyolult dolog, abban az esetben meg pláne, ha nem ért ezen a nyelven és nem is akar érteni.
A kántálások más nyelven alap, hiszen “nahogynézneazmárki” ha a saját anyanyelveden mondanád el a szöveget, amit így teljesen megtudnál érteni és át tudná bárki érezni, de itt nem ez a cél, hanem az, hogy csináld amit mondanak. A meditáció is kötelező jellegű a vidám vasárnapokon, vagyis a tanítási időszakokban, mert az kell, akkor is ha nálad ez csak spontán működik, igenis ülj ott és meditálj, ez is oké, rendben is van; lássuk, idegen nyelven olvasod a szöveget, mert az szent, persze..khm…szóval idegen nyelven olvasol egy szöveget és meditálsz, erre más ruhát is kell ölteni, hiszen itt sem Isten a lényeg, hanem az hogy olvass egy szöveget amit nem értesz, meditálj és “öltözz ki”, ez fontos, de kinek is? A vezetőnek, aki immáron teljesen uralja a környezetét, engedve a gőgnek és a bálványimádatnak; tehát meditálsz, öltözöl, stb, és azt hiszed ennek van köze ahhoz, hogy az Igazságot keresed, hát nincs, ez egy attitűdje az aktuális Vezetőnek.
Viszont mi ne ragadjunk le a részleteknél, ezt akkor és ott Te is fontosnak tartanád, mert elhiszed, és végül jön a kopp.
Arról már nem is beszélve, hogy mind a viselkedés moderálva van, jó nyilván senki sem énekel meztelenül Britney számokat egy tanításon, tehát szorosabb megkötésekre kell itt gondolni,pl. ki mikor eszik, szarik, beszél és kivel.
A nap végére pedig jön a katarzis, de nem a tanítása miatt, ami akkorra rommá lett dicsérve, nem, hanem hogy végre befogdta, végre újra szabadabbnak érzed magad, és azt mondod, “ez nem volt semmi”, mint egy hétvégi látogatás Azkaban-ban. Tehát jól ítélje meg az az ember a saját helyzetét, aki ennél a pontnál jár, vagy tervezi, mert innentől kezdve terjed a bálványimádat kifelé, ami már másokra is kihat.

fy

 

 – A vezető(k) meghatározzák hogyan is gondolkodjanak, érezzenek a tagok, meghatározzák milyen ruhát viseljenek (egy időre vagy napi szinten), a szokásaikat átalakítják, engedélyeket kell kérniük egy-egy adott dologhoz és később a lakhatást is meghatározzák, sőt még azt is beékelik a rendszerükbe, hogy egy adott tag vállalhat e gyermeket vagy sem, így elszakítva őket a külvilágtól, és ezzel részlegesen eltávolítva őket, barátaiktól és szeretteiktől.

Nos elsőre ez is nagyon ártatlannak indul, pláne kezdőben lévő szektánál, hogy ad a Vezető tippeket, és tanítást, ugyan miként is viselkedj valakivel az életben: idézek egyik szent tanításból: Az emberek állatok, konkrétan a féregnél is kevesebbek” (megható, ugye?); ezzel mit kezd ugyan a tanítvány, mikor az nincs hozzátéve (előtte), hogy ez rá is vonatkozik, tehát ezzel a motyóval tudj élni, világot szemlélni, amit meg is teszel, hogy önmagát feljebb helyezi másoknál, ekkor még csak a “te ezt nem értheted, mert nem tanulod ezt és ezt”, de nem szakítja el a szálakat a barátoktól, családtagoktól, csak pengeti, hogy ő már másabb,- ami el is van mondva neki mindeközben jó sokszor a Tanító által, hogy ha még maradt is kétség, eltűnjön minden.

 

 

– Amit én csak messiás szindrómának nevezek: A szekta vagy csoport vezetője valami különleges feladatot lát, amit be kell töltenie vagy véghez kell vinnie, egyfajta Istennek, helytartónak képzeli magát és a kirakatban pedig a legfontosabb persze az emberek/emberiség megmentése/segítése.

A különleges embereknek persze különleges feladat is dukál, pláne a Vezetőnek, aki..aki..Isten? vagy Isten!! hát hogyne lenne az, akár időlegesen, akár folyamatosan Isten..mert ilyen is van, – de fájdalmas ezeket leírni, annyira sötét – Lényeg a lényegben, hogy Őt támogatni kell, segíteni előre a küldetésében, legyen az akármi is, azon senki ne lepődjön meg ha naponta változik a cél is, mert ugye ezt is megteheti “Isten”, az ő jó humorával. Ez a bálvány középpontba kerülése, Isten helyett, akit kiszorít lassan a csoport szférájából, észrevétlenül csusszan a trónusra, amit te fizettél ki és öltél bele, már ekkor önmagadból.

 

 

– A csoport nem képes beilleszkedni a társadalomban, ezt két különálló dolognak látja, amit ők képviselnek és amit a többi ember.
Hogy a viharba lenne már ugyanaz a spirituális élet az út, amin jársz egyelő a hétköznapi élettől, hogy? ugyanúgy érez? ugyanúgy legyenek kapcsolataid? ugyanúgy maradjon minden? De hát ennél Te több vagy, hiszen te XY nevű Vezetőt követed és ez öcsém nem semmi, így Te sem lehetsz semmi, a többiekkel ne is foglalkozzon senki, mert Te igen, megcsináltad, 70 000 Ft lesz.

 

 

– A vezető felelősségérzetének hiánya; az emberekkel szembeni durvább bánásmód és etikátlanság, mint például nagyobb pénzek, értékek begyűjtése, a tanításokkal kicsavarva és megforgatva alátámasztja ennek létjogosultságát, ezzel kivonja magát a felelősség alól, ha bárkit bármilyen! sérelem ér.
Először elmondanám, hogy én hiszek a tanító tanítvány kapcsolatban, hiszen én tradicionális beállítottságú vagyok, nem a “dolgozz magadon” (nemistudom perverznek vagy hülyéknek tartsam őket), mozgalom híve, de ez egy szent eskü, ami akár némán is megszületik, és ez addig érvényes, amíg a tanítvány el nem éri a célját, ha kell több életen át.


Na de ez a legaljasabb húzás, amit egy Vezető megtehet, hogy ekkor már visszaél a bálványimádókkal, kihasználva az erejüket, munkájukat, pénzüket és a szívüket is, hiszen a tanítványok valóban imádják a Vezetőjüket, így elnézi mindenki, ha valami baj történik, akárki kárára, ezt a Vezető , 1-2 beszúrt idézettel a szent könyvéből intézi el, és persze maradjon a falak között, mert ekkor megszületik az, hogy miután a Vezető trónol és mindent ő irányít és él és visszaél hatalmával, csak szórakozásból, teszi amit tesz, megszűnik benne a látszat kedvessége, és kialakul a belső és a külső kör, azokkal a tanítványokkal, akiket agyon is verhet is maradnak és azokkal akikben maradt még némi tartás, és persze a világi is, hiszen ekkorra már illik összedobni egy templomot adományokból, a tanítványok és emberek zsebéből, kinek is? Ja, a Vezetőnek..elvesztettem a fonalat.

 

 

– A teljes kontroll: A vezető elbizonytalanítja ekkora már annyira a tanítványait, hogy teljesen elszakadnak családtagjaiktól, és a belépésért vagy bent maradásért cserébe fel kell adniuk egyéni célokat, hagyományokat, nagyon magas árakat kérnek a tanításokért legyen a fizetség akármi és arra ösztönzik őket, hogy a csoport többi tagjával kössenek házasságot vagy barátságot, így ezzel bezárják a kört, ahonnan is nagyon nehéz elszakadni.

Ha ez bekövetkezik jön, a Vezető vagy Tanító utolsó húzása és hatalmának teljes kibontakozása, egy tér és hely, ahol uralkodik, mert itt bizony szűkössé válik a trónus és egy hodály kell, ahová a persze “legelszántabb” tanítványok beköltöznek és szintúgy kiszolgálják a bálványukat, ahogy azt jó szertartás keretei között illik/teszik Indiában. Barátom, ha ekkor sem látod, azok a falak, nem Istennek készült falak, akkor véged van, a szekta berántott; és itt a vége.

 

Bhairavi Sundari Dattatreya Sati 

Folyt.köv.

 

Kategóriák:vélemény

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s